Család-és Gyermekjóléti Központ

A Család- és Gyermekjóléti Központ önálló szakmai egységként működik és látja el a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó feladatait Balaton, Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad települések közigazgatási területén.

 

A Család és Gyermekjóléti Központ az alábbi hatósági intézkedésekhez kapcsolódó feladatokat látja el:

• a gyermek védelembe vételének, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának, megelőző pártfogásának vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésének, nevelésbe vételének kezdeményezése, javaslattétel az intézkedések elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére,
• a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunka koordinálása és végzése a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
• családjába visszahelyezett gyermek esetében utógondozás keretében szociális segítőmunka koordinálása és végzése a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,
• védelembe vett gyermek esetében gondozási-nevelési tervet készítése, családgondozás, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódóan pénzfelhasználási terv elkészítése,
• gyermek családba fogadásával kapcsolatos feladatok ellátásában való közreműködés.
• A Család és Gyermekjóléti Központ  feladatkörébe tartozik még a Bélapátfalvai járás területén működő gyermekjóléti szolgálatok szakmai támogatása, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer járás szintű koordinációja is. Azaz a járás területén működő jelzőrendszerek munkájának figyelemmel kísérése, összehangolása, segítése, statisztikai és szakmai anyagok készítése, elemzése a jelzőrendszerek javítása érdekében.

 

A Család és Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásokat, programokat is nyújt.:

•  Pszichológiai tanácsadás

 Életünk során számos nehéz időszakot élünk meg. Ezek gyakran életciklusok közti átmenetekhez, vagy krízisekhez kötődnek, melyek magukban hordozzák a megújulás és fejlődés lehetőségét, de romboló hatásúak is lehetnek. A tinédzserkor, a pályakezdés, a házasság, a gyermek érkezése, a munkahely változtatás, a válás és még sok minden más, mind olyan megpróbáltatások, amelyek igénybe veszik lelki erőforrásainkat. Gyakran egyedül ezek az erőforrások kevésnek bizonyulnak és –kétségbeeséssel járó- válságot élünk át. A pszichológiai tanácsadó a hozzá forduló gyermekjóléti szolgáltatásban részesülő klienseknek (gyermek, szülő, család) segít fejlődési és szituációs problémáik megoldásában, életszerepeik optimalizálásában és kibontakozásában.

A gyermekjóléti szolgáltatáshoz kapcsolódó pszichológiai tanácsadás kompetenciájába a normál élethelyzeti krízisek és / vagy problémák megoldásának segítése tartozik, tehát pszichológiailag alapvetően egészséges személyeknek nyújt tanácsadást. Amennyiben a tanácsadó megítélése szerint a kliens állapota egyéb pszichológiai segítség igénybe vételét igényli, kompetens szakemberhez irányítja.

•  Mediáció / Közvetítői eljárás

 A mediáció egy sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, közvetítői eljárás, mely során a felek egy harmadik, pártatlan személy (mediátor, azaz közvetítő) segítségével kötnek egyezséget.

A megállapodás tartalmát a vitázó felek és nem pedig a mediátor határozza meg.

- Miért érdemes ezt az eljárást választani?

• idő- és költségkímélő - a módszer sajátosságainak köszönhetően akár 3 órán belül egyezség köthető
• békésebb, feszültségmentesebb, mint a bírósági eljárás - a múltbéli sérelmek helyett a hangsúly a jelen vitás kérdéseinek rendezésén van, a jövő konszenzusa érdekében
• bizalmas - a mediátorokat titoktartás köti
• rugalmas - a feleknek módjukban áll meghatározni, hogy milyen időtartamra kívánják egyezségüket megkötni
• kivált más hivatalos eljárásokat - a megkötött egyezséget mind a gyámhivatal, mind a bíróság elfogadja
• nyertes-nyertes pozíció - mindkét fél számára előnyös konszenzusra jutás, ami nem jelenti egyik fél vereségét sem

- Kinek ajánlott a mediáció igénybevétele?

• aki gyors megoldást keresve, hatékonyan szeretné rendezni vitás ügyeit
• aki egyezségkötéssel szeretné rendezni a nézeteltérést, de a kommunikációhoz semleges, harmadik félre van szüksége
• aki önmaga szeretne dönteni saját ügyében
• akinek elege van a konfliktusos helyzet okozta feszültségekből

- Az eljárás menete: 

1. Előkészítő szakasz: Időkerete 1 óra - a felekkel külön történik.

• lehetőség a feleknek arra, hogy elmondjanak mindent, amit az ügy szempontjából lényegesnek tartanak; a mediátornak pedig arra, hogy megszerezzen minden, számára fontos információt az eset átlátásához
• ekkor történik a keretek tisztázása, és a keretmegállapodás aláírása.

II. A tárgyalás szakasza: Időkerete 3 óra

• felek által hozott vitás kérdések egyenkénti tárgyalása
• a felek közti megállapodás rögzítése

- Milyen kérdésekben vehető igénybe a családi mediáció?

szülők között:

• együttműködés kérdéseiben
• gyermekelhelyezésben
• gyermekkel való kapcsolattartásban
• korábbi bírósági, gyámhivatali határozat megváltoztatása esetén.

szülő-kamasz gyermek között:

• érdekellentétek esetén
• a felmerülő konfliktusokban
• családi működést érintő szabályok meghatározásában.
  
  

•  Pár-és családterápia

- Mi a pár- / családterápia?

A család- és párterápia egy rendszerszemléletű pszichoterápiás irányzat, ami a családdal, a párral való foglalkozás során a hangsúlyt a személyek közötti kapcsolatokra fekteti, ezen keresztül közelít a problémákhoz. A problémákat lehetőségekként kezeli, amik elősegíthetik egy új, a család, a pár számára kielégítőbb, boldogabb állapot létrehozását. Igyekszik feltárni a családok, párok erősségeit, erre épít a közös munka során.

- Milyen esetben javasoljuk a pár- és családterápiát?

• párkapcsolati zavar, házassági problémák esetében
• a gyermeknél jelentkező zavarok – magatartási rendellenesség, túlzott visszahúzódás, testvérféltékenység, testi tünetek, serdülőkorral járó problémák
• válás előtt vagy utáni helyzetekben
• veszteség esetén – hirtelen halál, betegség, gyász

- Hogyan zajlik a pár- és családterápia?

A terápia során a párokkal, családokkal történik a munka, családterápiában ideális esetben páros csoportvezetéssel. Ez lehetővé teszi az ülések során történtek sokoldalú megközelítését, több szempont érvényesülését. Az ülésekre igyekszünk mindazokat a családtagokat meghívni, akiket érint a felmerülő nehézség, hogy közösen dolgozhassunk annak megoldásán.

A pár- és családterápia módszertanára jellemző, hogy mind az ülések alatt és az ülések közötti időszakra adunk feladatot a pároknak, családoknak, hogy az elindult változások folytatódjanak, fennmaradjanak.

Egy ülés másfél óráig tart, és kéthetes gyakorisággal találkozunk a párokkal, családokkal. Általában 6-10 ülésre van szükség a család, a pár tempójától és a hozott problémától függően. A terápia során mindvégig titoktartás kötelezi a szakembert.

Célja a terapeutával közösen feltárni a pár erőforrásait, melyek segítségével előidézhető a változás, a változás mentén pedig javulás érhető el.

 

• Iskolai szociális munka

Az iskolai/óvodai szociális munkát végző tanácsadók 3-18 éves gyerekek képességeinek, lehetőségeinek kibontakozását, veszélyeztetettségének megelőzését segítik a szociális munka eszközeivel.

Gyermekeknek, szülőknek, és pedagógusoknak nyújtanak egyéni, csoportos és közösségeiket támogató segítséget.

Konkrét feladataik közé tartozik az információnyújtás, elsődleges prevenció támogatása, az észlelő és jelzőrendszer működésének a segítése, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájának szakmai segítése, megerősítése, a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése.
Tantestületi értekezleten, szülői értekezleten, osztályfőnöki órán vesznek részt, gyermekvédelmi fogadóórákat biztosítanak iskolákban, óvodákban, gyermekcsoportokat szerveznek és működtetnek.

Prevenciós programokon vesz részt, segítve az ott helytálló pedagógusok, gyermekek érdekében végzett munkáját.

A munkájuk nem csupán az elsődleges prevenció: gyakori, hogy érintett, veszélyeztetett gyermek a foglalkozások által jut megfelelő ellátáshoz.

 

• Kapcsolattartási ügyelet biztosítása

A szolgáltatás során biztonságos, nyugodt körülmények között, semleges helyszínen, tanácsadónk és segítő szakemberek jelenlétében biztosítunk találkozási lehetőséget gyermekek és a nem velük élő szülő, nagyszülők és más hozzátartozók számára. Azok a szülők vehetik igénybe a szolgáltatást, akik jogerős bírósági vagy gyámhivatali határozat, végzés vagy mediációs megállapodással rendelkeznek és

• illetékességi területünkről érkeznek,
• egyetértenek a kapcsolatügyelet céljával,
• hajlandóak a fokozatosság, a kapcsolattartási szintek és lépcsőfokok betartására,
• elfogadják a házirendet

 A kapcsolattartási ügyeletet a Család- és Gyermekjóléti Központ – előzetes egyeztetést követően - jogerős bírósági vagy gyámhivatali határozat, végzés vagy mediációs megállapodás alapján biztosítja, minden páratlan hét szombatján 9.00-13.00 óra, illetve  keddi és  csütörtöki napokon 12.00-16.00 óra között, intézményünk 3346 Bélapátfalva, Apátság út 2/A alatti címén.

• Utcai és lakótelepi munka

Feladata:

• a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése,
• a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése, és
• a gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, vagy a család- és gyermekjóléti központ területén, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is.

 

• Kórházi szociális munka

A kórházi szociális munka elsősorban közvetítő és koordináló tevékenység, melynek során:

• a szülészeti-nőgyógyászati osztályokon a kórházi védőnővel és a kórházi szociális munkással együttműködve (igény szerint) segíti a szociális válsághelyzetben lévő anyát és gyermekét;
• a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;
• segít a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok-, illetve a gyermekek átmeneti otthonában igénybe vehető szolgáltatások hozzájutásában;
• tájékoztatja a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát az örökbefogadás lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő civil szervezetekről, valamint arról, hogy melyik gyámhivatal, gyermekvédelmi központ ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról;
• illetékesség alá nem tartozó gyermek esetében közvetítői feladatokat lát el a gyermek további ellátása biztosításának érdekében.

 

• Szociális diagnózis készítése

 A szociális diagnózis bevezetésével egységes, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételét megelőző bemeneti szűrő került bevezetésre.

Az esetmenedzser feladata:

• az igénylő problémájának megismerése, definiálása, és ennek alapján szükségleteinek és jogosultságának megállapítása,
• a megfelelő szolgáltatások megállapítása,
• az elérhető szolgáltatások és szolgáltatók feltérképezése,
• az igénylőknek a szolgáltatókhoz történő irányítása,
• az igénybevevő ellátásának nyomon követése (határozott idejű jogosultság meghatározásával),
• az igénybevevő szociális szükségleteinek felülvizsgálata.

A szociális diagnózis készítése az a folyamat, amely megalapozza az egyén szociális támogatását és a majdani szolgáltatónál a szolgáltatási terv elkészítését, valamint megvalósítását, és amelynek során képet kaphatunk az egyén aktuális helyzetéről és állapotáról. A diagnózis egyfajta értékelési folyamat is, amelyben az egyén életútját, önmagáról alkotott képét és az esetleges vizsgálatok eredményeit a diagnózist készítők és maga az érintett személy összevetik.

Ez alapján megállapítják, hogy jelen állapotában az egyén alkalmas-e önálló életvitelre.

Amennyiben nem, milyen tényezők akadályozzák, gátolják, vagy éppen segíthetik őt ebben, és milyen szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy hosszabb távon önállóan tudja életét támogatni.

A diagnózis készítése során felszínre kerülő problémák kezelése érdekében megállapításra kerülnek azok a szolgáltatások, amelyek megteremtik a fejlesztéshez, a normális működéshez szükséges feltételeket, továbbá a meghatározásra kerül a megvalósítás határideje, megtörténik a célok elérését gátló és segítő erőforrások, kockázatok számbavétele.

A diagnózis elkészítésében az ellátottnak aktívan részt kell vennie, nélküle a terv nem készíthető el.

 

 

•  Készenléti szolgálat biztosítása

 Család- és Gyermekjóléti Központ készenléti szolgálatának krízishelyzetben hívható telefonszáma:

                                                          +36 30/291-89-98 

 

A nyitvatartási időn kívül, a felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenlétben lévő esetmenedzser munkatárs szükség esetén hasznos információt, szakszerű segítséget nyújt, vagy ilyen segítséget mozgósít.